Mosolyhiány.

Most nem vagyok éppen jó passzban.
Sőt azt is mondhatom, hogy olyan vagyok, mint, akinek a sz@r is ízetlen... olyan semmilyen, fekszem és reggel már megfordult a fejemben, hogy az utolsó kemót már nem veszem fel... na, de írom az előzményeket:
Szerdán volt kemo, tök jól voltam egészen péntek estig. Akkor már jött a fent említett érzés... nem tudom mi bajom van, de valami van.. Első körben pattanások lepték el az állam, mikor megláttam a tükörben csak jót röhögtem, hogy újra élhetem a tini korszakom. Csak ez annyiban volt más, hogy ha a bőrömhöz értem mindenhol fájt, és meg volt duzzadva az egész arcom. :(
Szombaton ezek csak fokozódtak, szörnyűen néztek ki. Este már a mellkasom is tele volt velük... végülis oké elfogadom, hogy a máj méregtelenít és most ez a szakasz jön.
Szombat este már nem sokat aludtam, nagyon fáradt voltam és a nyálkahártyám annyira ki volt száradva, hogy a horkolásom miatt az emberemet kiszorítottam a nappaliba aludni. :) És a vasárnap sem volt jobb, reggel orrvérzés, émelygés, ólmos fáradtság és egymillió fájós pattanás. És közben elkezdődött a csont nyilallás, ami éjszakára/hajnalra a tetőfokára hágott. Ott is éreztem a villámcsapásszerű hasogatást, ahol nem is gondoltam, hogy van csont. Aztán ezeket felváltották a hasi görcsök... na, hát ezt nem kell leírnom, hogy mekkora egy kicseszés volt ez most nekem, aki egész éjjel kb. 2 órácskát aludt...
Hisztis voltam és kiakasztó és sírós és csak azt akartam, hogy megint legyen minden a régi, merthogy semmi sem az. Péntek óta elveszett az ízérzékelésem is, vagy minden keserű, vagy még keserűbb, ergó újra barátaim lettek a tikktakkok és a rágó.
Most hétfő délután van,... hát, ez a nap nem a világmegváltásról szól... -amúgysem tudna senki világot megváltani pár marék dióval a gyomrában...- ez a nap nekem a pihenésről szól, és csak legyen újra este és tudjak aludni, és aztán legyen újra reggel és addigra jól is leszek. :)

Tudom, hogy nem adhatom fel és az utolsó kezelést is fel kell vennem.
Nagy út van mögöttem, amit eddig elértem nem tehetem kockára.
Aki benne van, az tudja, hogy mennyi mindent kell kibírni, mekkora akarat kell hozzá. Sokszor nem mutathatod, hogy gyönge vagy még magadnak sem, mert akkor lesüllyedsz oda, ahonnan nagyon nehéz visszatalálni.
Nem vagyok lent, jó helyen vagyok... csak azt akartam, hogy tudjátok, hogy nem tudok mindig mosolyogni. Akkor nem lennék hiteles.. és sem vagyok mindig rendben.

Rengeteg levelet kaptam a legutóbbi bejegyzés után, amiket nagyon köszönök! Ígérem, hogy kerítek egy témát, ha ezen túl leszek és folytatom az írást! ;)

Csütörtökön uh+vérvétel kontroll, este jelentkezem majd. :)